ZENEI ÉLETRAJZ
Lemezek:
Los Andinos- Amanecer en Los Andes
Los Andinos – Pueblos de las montañas
Los Andinos – Descubrimiento de America
Los Gringos – Live
Los Gringos – Mixtura
Pescador de Perlas – Sueños
Szentgáli banda – Szól a világ…
Kövi Szabolcs – Pánsípon (közreműködő)
Gyöngyhalász latin zenekar- Jubileum
Búzás Csaba – Adj egy csókot, señorita!
Fontosabb események:
kb. 1981 Tíz éves lehettem, amikor szüleimmel egy mezőn kirándulva találtam egy szájharmonikát. Az elmondásuk szerint nagy lendülettel vetettem bele magam a gyakorlásba, és másnap a sok dallam-zagyvalékból a „János bácsi a csatából” című dal rajzolódott ki. 1983 Kaptam ajándékba egy 2,5 oktávos szintetizátort. Hamarosan akkordokat gyártottam magamnak, és azzal kísértem az énekemet. Arról nem szól a családi emlékezet, hogy miért nem írattak be egy zeneiskolába. 1986 Apukámnak volt egy gitárja, egy szegre felakasztva tartotta, s csak úgy nyúlhattam hozzá, ha előtte megmostam a kezem. 1986-ban úgy döntöttem, naponta többször is kezet fogok mosni. 1987-ben Tóth Zoltán barátommal megalakítottuk a One Way együttest, amelyben a saját szerzeményeket fabrikáltunk. Igen lelkesek voltunk, de a családom némi távolságtartással szemlélte a tevékenységünket.
1987 Saját repertoárt nyitottam, melyben versmegzenésítések és akkori slágerek (LGT, Máté Péter…) voltak. Utcazenével kerestem meg az első saját gitárom árát. Idővel összeállítottam néhány tematikus műsort, ami alkalmas volt általános iskolai előadásokhoz.
1989 Gráczki Márta, a Rózsa Úti Általános Iskola tanára felajánlotta, hogy ifisként elmehetek vándortáborozni velük. Nem kell fizetnem semmit, csak megénekeltetni, dalokat tanítani a gyerekeknek. Nem gondoltam, hogy 18 éven át fog tartani.
1990 Első helyezést értem el a Magyar Honvédség által, Nagyatádon megrendezett Országos Ki mit tud, tehetségkutató versenyen, mint gitáros-énekes szólista. Két hét jutalomszabadságot kaptam érte.
1991-1992 A székesfehérvári Los Andinos együttes tagjaként Ecuador, Peru és Bolívia népzenéjével foglalkoztam. Az ország szinte valamennyi városában felléptünk. A zenekar ebben a formációban kapta a nívódíjat.
1993-1995 Los Gringos együttes. A Los Andinos zenekart egy emberként elhagyó zenészekből alapítottuk meg a szintén andoki népzenét játszó Los Gringos együttest.
1995 Pályázaton ugyan megnyertük a repülőjegy árát, a gondot csupán az jelentette, hogy miből fogom kifizetni a kb. 3000km-es andoki út árát, miből fogok megszállni és mit eszem majd januártól márciusig. Végül eladtam a TV-met, és a rokonaim támogatásával részt vehettem az Andok ’95 népzenegyűjtő-expedíción. (Peru, Bolívia) Útvonal: Lima, Ayacucho, Cuzco, Pisac, Puno, Titicaca tó (Taquile, Isla del Sol), Copacabana, La Paz, Altiplano, Oruro, Potosi, Sucre, Cochabamba… Az expedíció során bővültek az ismereteim. Lenyűgözött a városi folklór gazdag zenei világa, s egy időre telítődtem a falusi folklór zenékben preferált hangolatlan hangszerek durvább hangzásvilágával.
1995-1999 Pescador de perlas: Mindig voltak álmaim (számomra kedves, igényesen hangszerelt, sokszor vokális andoki népzenék), melyet a korábbi zenekarokban – legnagyobb igyekezetem ellenére sem sikerült műsorra tűzni. Amikor ezt a hiábavaló küzdelmet meguntam, megalapítottam a Pescador de perlas (magyarul: Gyöngyhalász) zenekart. A kiváló zenész barátaimmal, Székesfehérváron, havi rendszerességgel tartottunk klubot, ill. képen látható táncegyütteseket kísértük. A zenekar tagjai voltak: Szőts Péter, Szakáll Béla, Makai Zsolt, Megyeri Balázs, Sipos Csaba és jómagam.
1995 Mezcla zenekar: Megtisztelő felkérésnek tartottam, amikor Jorge Arjona Alberto, a Mezcla zenekar vezetője megkeresett, hogy legyek a zenekara tagja. Az élet iskolája volt az az év. Utcazenéléssel bejártuk az országot.
1996-1998 Magvető zenekar: A vándortábor kapcsán sokat játszottam gyermekdalokat egyedül. A latin zenében jól összeszokott zenésztársakkal, s egy nagybőgőssel kiegészülve, szinte pillanatok alatt zenekar kerekedett körém. Az együttessel szinte valamennyi székesfehérvári iskolában megfordultunk. A zenekar tagjai voltak: Szakáll Béla, Makai Zsolt, Károlyi Zoltán és jómagam.
1996-2000 Grupo Ekeko. Ausztriában működött a Mikó György barátommal alkotott zenekar. Attól lett zenekar, hogy különféle közreműködőkkel egészült ki. Bécsben rengeteg latin zenész él. Uruguayi, mexikói, kubai, perui, bolíviai, ecuadori, Argentín és egyéb latin-amerikai zenészekkel muzsikáltunk. Életemnek ez az időszakára a latin zene mélyebb megismerése volt jellemző. Egy izgalmas zenei világ tárult elénk anélkül, hogy kitettük volna a lábunkat Bécsből.
„Asztalná meghaana” Ha csupán flamencóból kellene megélnem, rám is igaz lenne az ismert cigány mondás. Hogy jobban megismerjem a flamencót, Spanyolországba utaztam.
1999-től dolgozom együtt Szentirmai Edit előadóművésszel. Az irodalmi- és pódiumműsorokhoz nyújtok zenei kíséretet, versmegzenésítéseket.
1999-ben alapítottuk Veszprémben a Gyöngyhalász latin zenekart. A zenekarra úgy tekintek, mint saját gyermekemre. www.gyongyhalasz.com
Elfogtak bizonyos nosztalgikus érzések, melynek hatására 2002-ben újra főállású zenész lettem a Los Andinosban.
A töltött káposzta felmelegítése, azaz a Los Andinos zenekarral való újabb együttműködés ma is értékelhető produktuma, hogy elkezdtem nagybőgőzni. Ma ránézek erre a fényképre, megtévesztően egy népzenekar benyomását kelti. A nullkilóméteres Kákics zenekarral Olaszországba mentünk utcazenélni, azt reméltük, hogy ők nem tudják, hogy kellene megszólaljon a magyar népzene.
Nagyon tetszik a Kanári-szigetek zenéje. Jáger Anikóval úgy döntöttünk, hogy odautazunk, hogy mélyebben megismerhessük a zenét. Találkoztunk a kedvenc zenekarunkkal, sőt volt egy közös fellépésünk. Bővebben: http://www.gyongyhalasz.com/pages/webpage.php?id=708
2004-2012 között muzsikáltam a veszprémi Kőris zenekarban. Elsősorban táncegyütteseket kísértünk és táncházat tartottunk. Többszőr képviseltük Magyarországot külföldön.
2010-ben a XIV. Országos Népzenei találkozón kiemelt nívódíjat kaptunk.
Egy szerencsés véletlen folytán 2011-ben Halmos Béla, zenekar nélkül jött egy Veszprém megyei településre ezért felkérést kaptunk, hogy az általa tartott táncházat mi kísérjük.
f
2005-ben Budapesten latin zenei klubot nyitottunk, ahová hazánkban élő andoki indiánok is lejártak muzsikálni. A klubban közreműködőként megfordult az országban andoki zenével foglalkozó művészek színe-java.
„Nem jelent problémát, ha a plakátra azt írjuk, hogy kubai származású vagy?” Ezt kérdezte Ali, a Cafe de Riva vezetője. Hááát nem, de azt is írd rá, hogy időközben beleestem a hipóba!
A hagyományőrző kalotaszegi Csűrös banda nagybőbős nélkül jött, ezért a 2015-ben, Szentgálon tartott kalotaszegi táncházat én kísérhettem nagybőgőn. A kalotaszegi muzsika amúgy is a szívem csücske, de Kiscsipás Istvánnal, László Csongorral, és Lehel Lászlóval életre szóló élmény volt közreműködni.
Szentgálra költöztem, ahol 2007-ben, megismerkedtem Osváth Ferenccel, aki régen brácsázott. Ha kerülne egy prímás is, akkor örömzenélhetnénk néha. Néhány hónappal később, Erős Attila csatlakozott, így megalakítottuk a Szentgáli Banda formációt.
A szájharmonikát már több, mint 20 éve ötvöztem a gitárral, de azt nem gondoltam, hogy a pánsípot ilyen hosszú idő lesz, mire szalonképes módon meg tudom szólaltatni. 2012 óta a latin-amerikai műsoraimban fontos szerepet tölt be a pánsíp.
A 2009-es jubileumi műsort követően újjá szerveztem a Gyöngyhalász Latin Zenekart, újra nagy-zenekari felállásban működtünk. Szárnyakat adott a zenekarnak az, hogy 2012-ben a Buena Vista Social Club előzenekaraként személyes kapcsolatba kerülhettünk a számunkra oly fontos világsztárokkal. Onnantól egyre nívósabb fesztiválokra jutunk el.
2014-ben a Gyöngyhalász Latin Zenekar 15 éves jubileumi műsorára tradícionális táncokkal egészítettük ki a műsorunkat. Onnantól kezdve a műsoraink szerves része lett a tánc.
2018-ban a Szentgáli Bandához csatlakozott, Vass György prímás és id. Vass György cimbalmos, két profeszionális muzsikus.
2019-ben egy régi vágyamat váltottam valóra azzal, hogy magamon átengedve feldolgoztam a kedvenc magyar népdalaimat, népzenéimet. Kiváló muzsikus barátaim vállalkoztak, hogy Búzás Banda néven segítsenek az álmaim valóra váltásában.
MŰSORKÜLÖNLEGESSÉGEK:
Néha különleges feladatokat sodor elénk az élet. Egyszer csak valaki felhív – ” Tudod, az jutott eszembe, hogy …” – és előadja a hajmeresztő ötleteit, az első hallásra őrültségnek tűnő terveit, melynek én lennék a „szenvedő” alanya, de legalább is az egyik közreműködője. Udvariasan hallgatom, s közben felmerül bennem a kérdés, hogy vajon az illetőnek elment-e a józan esze, vagy áprilisi tréfát űz velem? Aztán lassacskán kirajzolódik, hogy komolyan gondolja. Persze olyan is van, hogy én magam kezdeményezek egy-egy izgalmas kihívást jelentő zenei feladatot, melyek minden bizonnyal színt hoznak az életembe.
FŰRÉSZEN HEGEDÜLÉS:
Egy kedves műsorszervező barátom, néhány éve egy famegmunkáló gépeket forgalmazó cégnél dolgozott. Egyszer azt találta ki, hogy a karácsonyi műsorba meghív valakit, aki tud fűrészen hegedülni. Mivel nem talált senkit, eszébe jutottam. Mondtam, hogy sajnos, én sem ismerek senkit, aki ilyennel foglalkozik, amikor bevallotta, hogy rám gondolt.
– Fogalmam sincs, hogyan kell csinálni. – mondtam.
– Te annyi hangszeren játszol, majd kitalálod! – hízelgett.
– De honnan szereznék én olyan fűrészt? – védekeztem.
– Nekünk van, és elküldöm neked futárral Kőszegről. – mondta.
– Neked elment az eszed! – mondtam.
A felkészülés több hetemet emésztette fel , de végül az előadás sikere kárpótolt mindenért. A próbákat elszenvedő családom is kiheverte az esetet, nem tudták leplezni aggodalmukat, mikor látták, hogy a fűrészt megkaptam ajándékba…
FLÁRE BEÁS ZENEKAR
1991-ben kezdtem barátkozni aroma muzsikával. A Kalyi Jag zenekar gyakorolta rám a legnagyobb hatást. Baráti összejöveteleken mindig nagy szenzáció volt, ha gitárkísérettel eldaloltam néhány ismertebb dallamot. A tüzes menyecskék még táncra is perdültek. Néhány alkalommal be is álltam egy-egy pesti beás cigány bandába közreműködni. 2005-ben ismerkedtem meg a devecseri zenekarral, a Fláre Beással, akikhez spontán módon beálltam bőgőzni a magyarpolányi faluházban. Négy-öt alkalommal beálltam hozzájuk közreműködni, olyankor érztem, ahogy a közönség zavartan méreget, az a bőgős fickó vajon hány százalékban lehet roma?
INTI RAYMI / NAPFORDULÓS ÜNNEP
Az Inti Raymi egy ősi indián ünnep, amely a június 21-i téli napforulós szertartást eleveníti fel. Fontos megjegyezni, hogy a déli féltekén ez az év legrövidebb napja, amikor a rituálé szerint kecsua nyelven mondanak köszönetet a Napistennek (Apu Inti) a Földanyának (Pacha Mama), a bőséges kukorica, burgonya termésért. Ilyenkor zenés, táncos mulatságot rendeznek. A Magyarországon élő dél-amerikai közösség ecuadori, perui és bolíviai tagjai a budapesti Váci utcán ünnepelik az Inti Raymit. Nagyszerű dolog részt venni egy ilyen karneváli felvonuláson.
MISA CRIOLLA / KREOL MISE
Ariel Ramirez, argentin zongoraművész, zeneszerző behatóan tanulmányozta hazája folklórját. Argentínában és spanyol nyelvterületen is közismert. A Misa Criolla egy kivételes zenei kompozíció, melyben Ramirez tökéletesen ötvözi az andoki indiánok folklórját az általa komponált, vallásos szövegű kórusművel. A darabot az Alba Regia Vegyeskarral, Kneifel Imre vezényletével adtuk elő az I. Székesfehérvári Kórustalálkozón.
A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZZAL:
A rózsátnevető királykisasszony című zenés mesejátékot Benedek Elek meséi nyomán Zsurzs Kati írta, és rendezte. A zenéjét Walla Ervin komponálta, amihez a magyar népzenében használatos autentikus népi hangszereket képzelt el. Mivel veszprémi zenekart kerestek, így jutottak el hozzánk, a Kőris zenekarhoz. A darabban fellépett Zsurzs Kati, Dominek Anna, Módri Györgyi, Szeles József és Máté P. Gábor.
A mesejátékban való szereplés előtt, nem is sejtettem, milyen érzés, ha valaki az ördög muzsikusa…
TV FELVÉTEL A JÓKAI VILLÁBAN:
– Mit csinálsz vasárnap 9-kor?
Ezzel a kérdéssel hívott fel Szeles József, a Petőfi Színház színésze, amikor épp forgalomban vezettem.
– Miért, mit kéne csinálnom? – kérdezem én.
– Balatonfüreden, a Jókai villában lesz egy TV felvétel, és ott kellene nagybőgőzni egy bordalt.
– Melyik bordalt? – kérdeztem
– Ismered azt a nótát, hogy Ó, mely sok hal terem a nagy Balaton-bahharahharahhaha? – énekelte bizakodóan a telefonba Józsi.
– Jó, jó! Rendben van, mehet a dolog, de most le kell tennem, mert vezetek.
Mint később kiderült, a dolog jóval bonyolultabb volt. Egy régi gramofon felvételre kellett egy szűk reformkori jelmezben plébekelni nagybőgőn, amiből egy fekete-fehér archív TV felvételnek tűnő képsort álmodott meg Káel Csaba, a Bánk Bán egykori rendezője.
BOKA GÁBOR ALKALMI SZÍNTÁRSULATA:
Boka Gábor egy nem mindennapi figura. Ki is ő valójában? Rendező? Színész? Porondmester?
Az országosan közismert művész Szentgálon számos darabot rendezett, mutatott be nagy sikerrel. Gábornak kiváló képesége van arra, hogy a falubeli civil lakosságból kiválasszon olyan karaktereket, akiket rövid időn belül Romeókká, Júliákká, Kukorica Jancsikká, vagy éppen félelmetes állatszelidítőkké avanzsál. Rendszerint estére már színpadra is kerül a vásári komédia-szerűen előadott darab a helyiek által összetákolt díszletekkel, kellékekkel, jelmezekkel. Én zenészként vettem részt a műsorsorozat alábbi négy előadásában.
Cervantes: Don Quijote c. darab zenei betéteit Jáger Anikóval, ill. Koncz Gergővel kiegészült Jurta zenekarral,
Arany János: Nagyidai cigányok c. darabot Soós Arnold közreműködésével,
Boka Gábor: Circus minimus c. előadást Koncz Gergővel kiegészült Jurta zenekarral,
Szentgáli kalendár – Savanyó József betyár-t a Szentgáli bandával kísértük.
HALÁSZ JUDITTAL:
Szentgáli fiatalokkal az Operettszínházban adtunk műsort. Halász Juditnak saját dalával kedveskedtünk.
Kisiskolás voltam, amikor először láttam színpadon Halász Juditot, a kedves személyiségével igazi sztárként tekintettem rá, s a véleményem azóta sem változott. Tisztelettel adózom az életműve előtt.
SZÍNMŰVÉSZEKKEL A PÓDIUMON:
Kéri Kitty színművésznővel Nemesvámoson, Módri Györgyi színművésznővel Litéren adtunk költészetnapi műsort. Szeles József színművész rendezésében, Dominek Anna és Gaál Csaba színművészekkel, 1848-as műsort adtunk.
